A biennálé

I. Esztergomi Fotográfiai Biennálé 1978.
Megnyitó: 1978. július 21. 18 óra.
Megnyitotta: Kovács Emil igazgató (Komárom megyei Művelődési Központ)                         
 
 
Meghívó az  első Biennáléra              

Az Esztergomi Fotóbiennálé rendezősége meghívja Önt az I. Esztergomi Fotóbiennáléra
A Fotóbiennálé időpontja: 1978. július 21–23. között van. A kiállítás és a tanácskozás kétévenkénti megrendezésével azt kívánjuk elérni, hogy városunk -történelmi, kulturális hagyományaihoz csatlakozva, új értékeket teremtve -állandó fórum legyen a modern fotográfiai törekvések bemutatásának. A rendezvény ideje alatt szabadtéri kiállítás, diabemutatók, esztétikai és szakmai előadások, viták követik egymást. Az előadások szombat, vasárnap lesznek megtartva. A rendezőség az ország fotósai közül olyanokat hív meg, akik reprezentálják a mai modern fotográfiát.

Kérjük, hogy azt a három munkáját, melyet kiállítani kíván, 1978. június 20-ig küldje el a következő címre: Városi Fotóklub 2500. Petőfi u. 22.

A kiállítás helye: Vármúzeum, Esztergom.
A kiállítás szabadtéren lesz, a képeket a lehető legnagyobb gondossággal kezeljük, őrzésükről gondoskodunk, azonban a képekért anyagi felelősséget nem vállalunk.

Kérjük a képeket lehetőség szerint kiállításra kész állapotban küldjék. Amennyiben a munkát üveg alatt kívánják kiállítani, kérjük jelezze.

A kiállítók részére a rendezőség díjmentesen szállást biztosít, szállásigényét kérjük közölje.
Részvételi díj nincs.

A részletes programot címére megküldjük.
 

Kiállítók és képek jegyzéke:
Andics Árpád: Faktúra arányok
Balla András: „II”, A szenzáció dokumentációja, Szerelem
Baricz Katalin: Cím nélkül
Dallos László: Cím nélkül 1-2-3
Gyulavári József: Cím nélkül 1-2-2
Horváth István: Kék idő, Behatolás, Ünneprontó
Ankovszki György: Cím nélkül 1-2, Szociológiai tanulmány egy motorkerékpárról
Jokesz Antal: Jokesz Antal fotója 1-2-3
Kollár István: Cím nélkül, „Szerelem”, „?”
Lugosi László: Portré 1-2-3-4-5-6
Micskey István: Emlékkép, Epizód
Oláh Tibor: Ahol az ember él
Sipeki Gyula: A választás egy lehetősége, Leltár, Másolatok egy ismeretlen eredetű negatívról
Stalter György: Cím nélkül, Emlékmű
Szabó Antónia: Lehetőségek III.
Szerencsés János: Cím nélkül 1-2-3
Szirányi István: Az elmondhatatlan, Prága, 1978.
Tahin Gyula: Egy téglagyár emlékei 1-2-3
Tamási Péter: Gyár rekonstrukció, „Táj”, Cím nélkül
Tihanyi László: Á László festőművész
Timár Péter: Felment a nap, lement a nap, A lenyugvó nap fénye vagy megvilágítja, vagy nem
Vető János: Tekintetmódosítás 1-2-3

Felelős kiadó: Csernus Ferenc

A Biennáléhoz kapcsolódó előadások július 21-22-23.:
szombat 22-én 10.00: Albertini Béla: A szociofotóról
szombat 22-én 15.00: Fábián László: Történés a fotóban
vasárnap 23-án 11.00: Beke László: Fotó- és képzőművészet
 
Előzmények

„1978. július 21. délutánján az esztergomi várban az ország minden tájáról gyülekeztek az ún. modern művészet iránt érdeklődők. Fotográfusok, képzőművészek, kritikusok, szakírók és valami „friss” művészeti élményre váró nagyközönség várta izgatottan a megnyitót. A felfokozott hangulatért sokat tett a 76 és 78 között Esztergomban bemutatott három tárlat, mely az experimentális és kreatív fotográfiát, a képzőművészeti fotóhasználatot, valamint a neoavantgard tendenciákat mutatta be a Fiatal Művészek Klubja és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, az STB-csoport (Sipeki-Tamási-Balla) valamint az Esztergomi Városi Fotóklub munkáiból. A dilettáns helyi kritikusok újságcikkei, az általuk kirobbantott botrányok eredményeképpen a Rondella Galéria zsúfolásig megtelt. Megnyílt az I. Esztergomi Fotóbiennálé. Ez több mint 30 éve történt. Az érdeklődés a határozott koncepció és folyamatosság miatt azóta sem csökkent, az experimentális, valamint kreatív fotográfusoknak azóta is állandó fóruma Esztergom.
A fotográfiai és fotográfiával is foglalkozó képzőművészeti élvonal csaknem minden jelentős alkotója szerepelt szakterületüket, specialitásukat felölelő aktuális pályázatainkon, tárlatainkon.”
Idézet Balla András Fotográfusok városa, Esztergomi Fotográfiai Biennálé történet című írásából.

"Az I. Esztergomi Fotográfiai Biennálé meghívásos volt, a 76-ban Esztergomban s 77-ben Veszprémben szerepelt Fiatal Művészek Klubja fotósokat hívtuk meg 3-3 db kiállításra kész képpel, így kívántuk biztosítani a magas szakmai-művészi színvonalat.
Külön zsűri nem volt.
„A rendezőség az ország fotósai közül olyanokat hív meg, akik reprezentálják a mai modern fotográfiát”.
A kiállítók részére ingyenes szállást biztosítottunk, mivel 3 napos konferencia is volt.
A megnyitón s utána több tucatnyian jelentkeztek, hogy szeretnének részt venni a II. Esztergomi Fotográfiai Biennálén. Ezért is azt nyilvánossá tettük, bármennyi bármekkora képpel bárki szerepelhetett, ezért lett szükség a zsűrire."

Idézet:Balla András kronológiájából 1978-2010-ig a Biennálé történetében.

Reflexiók, távolságtartás híján

„Nem emlékszem pontosan mikor, 1975-ben, 1976-ban bejött a hivatalomba – az akkori Népművelési Intézet Vizuális művészeti osztálya – két fiatalember, Balla András és Sipeki Gyula. Fölületesen ismertem őket, bizonyára a Fiatal Művészek Klubjából. Hivatali szobám a nagyszerű fotós, a jó emlékezetű Réti Paliéból nyílott; általam láng-pirosra mázoltatott falépcső – a „mi” vörös korlátaink – vezetett föl hozzám. A fiúk jól ismerték Palit – fotóstáborokból, pályázatokról, zsűrizésekről, hiszen az amatőr-mozgalom egyik jeles irányítója volt. Pali is ismerhette őket: miután elmentek, forrófejűekként jellemezte mindkettőt, én pedig már azt is tudtam, nem csak ketten vannak, Tamási Péterrel együtt alkotják az STB-csoportot. Az volt az akkoriban mindennapinak egyáltalán nem mondható ötletük, hogy teremtsünk rendszeres alkalmat a fiatalok, az új fotográfia bemutatására, hozzuk létre az Esztergomi Fotóbiennálét. Engem arra kértek, lennék igazgatója a leendő fórumnak, ekként biztosítva az Intézet (részben – persze – a minisztérium) támogatását. A Fotóművészek Szövetségéhez nem volt nagy bizodalmuk, tartottak a benne túlsúlyban regnáló konzervatívoktól, akik készséggel behódoltak a párt művészeti doktrínáinak.
Bennem talán amiatt bíztak, mivel akkor már túl voltam az „elhajlás” okán rám mért szilenciumon, még inkább amiatt, hogy a Fiatal Művészek Klubjában beszéltem fotóval kapcsolatos kérdésekről, vonzalmamról az akkor igencsak népszerűsödő szekvenciáról, amire örökös idő-mániám hívta föl figyelmemet.
 Természetesen nem én szerveztem meg az új bemutatkozási fórumot. A fiúk a Városi Fotóklub és a neki otthont adó Petőfi Sándor Művelődési Központ igényeként terjesztették a városvezetés elé, amely – érzékelve országos szervek készségességét – végül is ráállt az engedélyezésre. Nagy szó volt ez; a magát szocialistának manifesztáló kulturális politika – tudva-tudatlanul – elfogadott egy modernista kezdeményt, amely alapvetően különbözött a hivatásos szervezet opportunizmusától. Az elfogadás – szükségképpen – komoly támogatást jelentett (még érvényben volt a három T), anyagilag is realitássá vált a biennálé gondolata. Ugyanakkor tisztában voltunk vele, hogy a zsűrizést, a fölügyeletet nem úszhatjuk meg. Igyekeztünk tehát ezt a kényszerűséget szintén a biennálé javára fordítani, hiszen várható volt, hogy a kiírásra jócskán nagyobb anyag érkezik, mint amekkorára fogadóképesek vagyunk. Kulcskérdésként merült föl tehát a zsűri összeállítása: milyen szakmai-szellemi súly egyenlíthet ki, billenthet a javunkra bizonyos politikai ellensúlyt. A hivatal képviselete felől még csak kétségeink sem lehettek a zsűriben, ami érthető, ha meggondoljuk, nekik kellett a hátukat tartani az extrém szervezkedés miatt. (Vonakodva, de jobbára tartották is.)”

Idézet Fábián László Három évtizedről -zárszámadás híján című írásából.

Kiállítások helyszínei

Vármúzeum, Rondella Galéria, Esztergom

Támogatók

Esztergomi Városi Tanács V. B
Népművelési Intézet, Hazafias Népfront
Komárom Megyei Művelődési Központ

Képgaléria

Kedves Díjazott! Ha képét jobb minőségűre szeretné cserélni küldje el erre a címre: efbinfo.hu@gmail.com

Kapcsolódó dokumentumok

Az első EFB. meghívója.
Balla András Kronológiaja 1978-2010-ig a Biennálé történetében
Balla András öszegzése 1968-1982-ig az EFB történetében